Az ESG szektor alakulása és trendjei 2024-ban

1. Az ESG a nagyvállalatoknál már nem csak reputáció – egyre inkább kockázatkezelés és működési standard.
2. A környezeti elvárások jellemzően mérhetőségben jelennek meg – energia, kibocsátás, hulladék, beszerzés.
3. A társadalmi pillér fókusza a munkahelyi biztonság, a jóllét, a sokszínűség és a tisztességes munkakörülmények – különösen a beszállítói láncban.
4. A governance rész a transzparencia, az etika, az elszámoltathatóság és a szabályozói megfelelés miatt lett „vezetői téma”.
5. A vállalatok reagálnak – stratégiát írnak, célokat vállalnak, riportolnak, és egyre gyakrabban kérik ugyanezt a partnereiktől is.
6. Az ESG előny is lehet (bizalom, hozzáférés, versenyelőny), de csak akkor, ha nem PR-ként, hanem rendszerként kezeled.

Miért lett az ESG ennyire hangsúlyos a nagyvállalatoknál?

A nagyvállalati döntéshozatalban az ESG azért erősödött fel, mert egyszerre több irányból érkezik nyomás. A szabályozói elvárások szigorodnak, a befektetők kockázatként kezelnek bizonyos működési mintákat, és közben a fogyasztói és munkavállalói oldal is érzékenyebb lett arra, hogy „milyen céghez” kapcsolódik.

Szakmai szempontból a legfontosabb váltás az, hogy az ESG sok helyen átkerült a kommunikációs polcról a működési polcra. Vagyis nem attól lesz értelme, hogy beszélsz róla, hanem attól, hogy mérhetően csinálod. Ez a fajta szemlélet nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan a marketingben is egyre inkább az a kérdés, mi mérhető és mi ismételhető – erről a csatorna-logikáról a digitális marketing oldalon is írok.

Környezeti trendek – a „szándék” helyett a mérhetőség kerül fókuszba

A környezeti pillér (E) a legtöbb nagyvállalatnál azért vált kritikus területté, mert a klímaváltozás és az erőforrás-kockázatok már nem távoli témák. A kérdés sok esetben nagyon gyakorlativá egyszerűsödik: mennyire energiaintenzív a működés, mennyire stabil a beszállítói lánc, és milyen költségekkel jár a megfelelés a következő években.

A tipikus vállalati irányok ide futnak ki – energiahatékonyság, kibocsátáscsökkentés, fenntarthatóbb beszerzés, hulladék- és anyaghasználat optimalizálása. A hangsúly sokszor nem azon van, hogy „zöldek vagyunk”, hanem azon, hogy a működés kockázata csökkenjen és a riportolás védhető legyen.

Társadalmi trendek – a munkavállalói élmény és a beszállítói felelősség egyszerre lett fontos

A társadalmi pillér (S) nagyon sok szervezetben a belső kultúra és a beszállítói elvárások metszetében jelenik meg. Ide tartozik a munkahelyi egészség és biztonság, a sokszínűség és inkluzivitás, a tisztességes munkafeltételek, az emberi jogi megfelelés, és az is, hogy a cég hogyan viszonyul a közösségeihez.

A nagyvállalatok oldaláról ez gyakran úgy csapódik le, hogy a partnereiktől is kérnek bizonyos minimumokat. Nem feltétlenül azért, mert mindenki „jófej akar lenni”, hanem mert kockázatot kezelnek – reputációt, ellátási láncot, munkaerő-megtartást, jogi megfelelést.

Vállalatirányítási trendek – governance nélkül az ESG könnyen hiteltelen

A governance (G) sokszor kevésbé látványos, mégis ez tartja össze a rendszert. Ha nincs átláthatóság, felelősségi rend, etikai keret és kontroll, akkor az ESG könnyen csak kommunikáció marad, amit bárki számon kérhet.

A nagyvállalati gyakorlatban ide tartozik a korrupció elleni fellépés, a beszámolási és audit folyamatok minősége, a vezetői felelősség, a szabályozói megfelelés és a transzparens működés. A governance azért is erősödött, mert egyre több ESG-állítás kerül jelentésekbe és döntéstámogató anyagokba – ezeknek pedig „védhetőnek” kell lenniük.

Hogyan reagálnak a vállalatok az ESG trendekre?

A legtöbb nagyvállalat ma már nem egyetlen ESG-projektben gondolkodik, hanem abban, hogyan integrálja a szempontokat a döntéshozatalba. Jellemző lépések a fenntarthatósági célok kijelölése, a mérési és riportolási rendszerek fejlesztése, és az ESG-szempontok beépítése a beszállítói és partnerértékelésekbe.

Az ügyfeleimnél azt látom, hogy itt szokott igazán „üzleti” lenni a téma. Amikor egy cég nem azért foglalkozik vele, mert trend, hanem mert a tender, a finanszírozás vagy a partneri elvárás már konkrétan kéri. Ilyenkor felértékelődik a struktúra és a belső rendszerépítés – hasonlóan ahhoz, ahogy egy nagyobb CRM-rendszer bevezetésnél is a működés minősége dönti el a megtérülést. Ha érdekel egy ilyen típusú vállalati rendszerfejlesztési kontextus, nézd meg a KPMG-s referencia anyagomat.

ESG – előny vagy teher? A különbség a keretezésben van

Az ESG jó esetben versenyelőnyt ad. Erősítheti a márkát, javíthatja a munkáltatói vonzerőt, és bizonyos iparágakban egyszerűen belépési feltétel lehet. Különösen akkor, ha a döntéshozók és partnerek azt látják: a cég nem csak kommunikál, hanem képes mérni, tervezni és következetesen működni.

Ugyanakkor az ESG könnyen költség- és adminisztrációs csapdává válik, ha nincs priorizálás. A jelentések, a mérés, a belső folyamatok átalakítása mind pénz és fókusz. Emiatt KKV-ként a legjobb stratégia általában nem a „mindent egyszerre”, hanem a fokozatos, üzletileg indokolt építkezés – ott, ahol a vevői elvárás vagy a kockázat ténylegesen megjelenik.

Ha szeretnél „mérésről” gondolkodni, nem csak benyomásokról, akkor jó analógia a marketingben a Search Console logika – hogyan látszik a valós érdeklődés, és mi hoz tényleges szándékot. Ehhez kapcsolódóan ezt a cikket ajánlom.

5 tipp, hogyan kezeld az ESG-t KKV-ként úgy, hogy üzletileg is értelme legyen

1. Kezdd azzal, hogy melyik vevői szegmensnél és melyik tenderben jelenik meg ESG elvárás – ne elméletből építkezz.
2. Válassz 3–5 mérhető mutatót, amit reálisan tudsz követni (energia, utazás, hulladék, munkavédelem, beszállítói alapelvek).
3. Írj egy rövid, védhető működési keretet – „mit csinálunk, mit nem csinálunk, és hogyan mérjük”.
4. Tedd a governance részt egyszerűvé: felelős, jóváhagyás, dokumentálás – ettől lesz komolyan vehető.
5. Kommunikálj csak olyat, ami mögött tényleges folyamat van – az ESG-nél a hitelesség gyorsabban romlik, mint egy átlagos marketingállításnál.

Összefoglaló

Az ESG trendek a nagyvállalati szektorban 2026-ra egyre inkább működési standarddá váltak. A környezeti elvárások a mérhetőség és a kockázatcsökkentés irányába mennek, a társadalmi pillérben a munkavállalói és beszállítói felelősség kerül fókuszba, a governance pedig azért kritikus, mert nélküle az egész rendszer hiteltelenné válik.

KKV-ként az ESG-t nem érdemes „óriásprojektként” kezelni. A működő megközelítés az, ha üzleti helyzetekhez kötöd – vevői elvárásokhoz, tenderhez, partnerminősítéshez –, és fokozatosan építesz mérhető, védhető keretet. Ha ebben szeretnél rendszerszinten gondolkodni, csatlakozz a SKOOL közösséghez – ott a cikk végi Instagram poszt menthető keretei és a kapcsolódó YouTube videók segítenek abban, hogy ne csak elmélet legyen, hanem működés.