Túl sok tudás, túl kevés tett – hogyan bénítja meg a „tökéletes megoldás” keresése a magyar KKV-kat?
Miért bénít a „tökéletes megoldás” keresése? Tudás–cselekvés paradoxon, AI-korszak, és 14 napos rutinok, amikkel a KKV újra megindul.

Rövid összefoglaló:
- A magyar KKV-kat gyakran nem a tudáshiány, hanem a túl sok opció bénítja meg
- A „tökéletes megoldás” keresése sokszor kockázatkerülés - stratégiai köntösben
- Az AI-korszakban a versenyelőny egyre inkább a megvalósítás sebessége
- A megoldás nem motiváció - hanem rendszer, rutin, visszacsatolás
- Kicsi, 14 napos tesztekkel érdemes visszahozni a cselekvést a cég működésébe
Ma már szinte minden tudás elérhető - könyvek, kurzusok, szakértői videók, AI-eszközök, elemzések. Mégis, a magyar KKV-k jelentős részénél nem gyorsulást látunk, hanem megtorpanást. Nem azért, mert a vezetők „nem elég okosak”, hanem mert túl sok opció között próbálnak hibátlan döntést hozni.
A probléma tipikusan nem információhiány - hanem döntési és végrehajtási rendszerhiány. A vállalkozó sokszor pontosan sejti, mi vinne előre, mégis halogat. A „majd ha kész lesz” vagy a „még kell hozzá egy kis kutatás” valójában gyakran a kockázatkerülés kulturális és pszichológiai köntöse.
A tudás–cselekvés paradoxon KKV verzióban
A túl sok információ nem mindig segít - gyakran blokkol. A jelenség klasszikus formája, amikor a vezető:
- még egy tréningre elmegy
- még egy eszközt kipróbál
- még egy árazási modellt átnéz
- még egy stratégiai workshopot összerak
…és közben eltelik 3-6 hónap úgy, hogy valójában semmi nem változott a működésben.
Szakmai szemmel ez nem „lustaság”. Inkább egy rossz döntési környezet - túl sok lehetőség, túl kevés kapaszkodó, és nincs beépítve a vállalkozás működésébe a gyors tesztelés és visszacsatolás ritmusa. Ahol nincs ritmus, ott a „napi rutin” mindig erősebb lesz, mint a tanult elmélet.
A „láthatatlan szocializmus” - amikor a nem-döntés tűnik biztonságosnak
A magyar vállalkozói kultúrában erősen jelen van egy régi minta: ha nem döntök, nem hibázom. Ez a logika rövid távon kényelmes - hosszú távon viszont mozdulatlanná teszi a céget.
Az óvatosság önmagában nem probléma. A gond ott kezdődik, amikor a kockázatkerülés stratégiai álcát kap:
- „Most inkább kivárunk”
- „Majd ha stabilabb lesz a piac”
- „Még kell egy biztosabb terv”
- „Előbb szerezzünk több adatot”
A piac közben nem vár. A versenytárs nem kér engedélyt. A csapat nem lesz motiváltabb attól, hogy később döntünk. A nem-döntés is döntés - csak általában a stagnálás mellett.
Az AI-korszakban a sebesség lett az új valuta
A következő években nem az lesz az előny, hogy ki tud többet - hanem az, hogy ki tud gyorsabban kipróbálni, mérni, javítani. Az AI miatt a tudás egy része „olcsóbb” lett. Amit korábban napokig kutattunk, ma percek alatt összefoglalható.
Ezért érdemes a vállalkozás működését nem csatornákban, hanem rendszerben látni.
A gyorsaság itt nem kapkodást jelent. A gyorsaság azt jelenti:
- van egy világos „következő lépés” definíciód
- van egy két hetes tesztciklusod
- és van egy minimális, de stabil végrehajtási rutinod
A megvalósítás nem motiváció - hanem rendszer
Az ügyfeleimnél azt tapasztaltam, hogy a motivációra épített megoldások ritkán tartanak sokáig. A „mostantól belehúzunk” típusú lendület 1-2 hét alatt elfogy, ha nincs alatta működési keret.
A megvalósítás működési kérdés:
- mit csinálsz hétfő reggel, amikor beüt a káosz
- mit csinálsz, amikor ügyfél tűzoltás van
- mit csinálsz, amikor a csapat visszakérdez, te pedig bizonytalan vagy
Ilyenkor jön képbe a rendszeresítés - például CRM és automatizmusok. Nem azért, mert „szép” meg „profi”, hanem mert leveszi a döntési terhet a válladról, és cselekvést kényszerít ki.
A cél nem a tökéletesség. A cél egy olyan rendszer, ami akkor is működik, amikor nincs kedved - és akkor is, amikor túl sok a feladat.
„Egy új pénzügyi törvény lépett életbe: a világ ma már nem a legokosabbnak, hanem a leggyorsabbnak fizet” – fogalmaz Kasza Tamás. A piacon a lelkes amatőr gyakran lehagyja a tétova zsenit, mert az előbbi lép, hibázik, korrigál, míg az utóbbi a tökéletes pillanatra vár.
Nem a zsenik nyernek, hanem a megvalósítók
A magyar piacon rengeteg jó ötlet van - és meglepően kevés következetes végrehajtás. A versenyelőny gyakran nem ott keletkezik, hogy „jobb stratégiád” van, hanem ott, hogy:
- te tényleg elindítod a kampányt
- te tényleg végigviszed az automatizmust
- te tényleg kimész a piacra ajánlattal
- te tényleg visszaméred és módosítod
Itt jön át igazán, hogy a „tudom mit kellene” és a „meg is csináltam” között nem motiváció a különbség - hanem struktúra.
Mit érdemes most azonnal megtenned?
Ha ez a cikk betalált, akkor valószínűleg nem újabb információra van szükséged, hanem egy kiszámíthatóbb működési ritmusra. Kezdd kicsiben - de kezdd el.
- Válassz ki egyetlen üzleti területet (lead, ajánlatadás, CRM, tartalom, hirdetés)
- Írj le egy 14 napos mini kísérletet, amit tényleg végig tudsz vinni
- Tegyél mellé mérőszámot (nem tökéleteset, csak használhatót)
- Zárd le a 14 napot döntéssel: folytatod, módosítod, vagy elengeded
Ha szeretnél ehhez keretet és visszajelzést, érdemes belépni a Skool közösségembe - ott pont ezekre a „tetté alakítás” témákra adok mintákat, checklistákat és esettapasztalatokat. Ha pedig gyorsabb, személyre szabott megoldást keresel, a konzultáció a legrövidebb út.
Kapcsolódó referenciám:
Összefoglaló
A tudás ma már nem szűk keresztmetszet. A szűk keresztmetszet az, hogy a vállalkozásodban mennyire van beépítve a döntés és a végrehajtás ritmusa. A „túl sok opció” nem modern luxus - hanem modern csapda, ha nincs alatta rendszer.
Aki most előnyt szerez, nem feltétlenül okosabb. Egyszerűen gyorsabban tesztel, gyorsabban tanul a piacból, és gyorsabban alakítja át a tudást működéssé.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a tudás–cselekvés paradoxon a KKV-k esetében?
Amikor a vezető pontosan tudja, mi lenne a következő jó lépés (ajánlat, kampány, CRM, folyamat), mégsem csinálja meg, mert túl sok opciót mérlegel és a döntés elmarad.
A probléma motivációhiány vagy rendszerhiba?
Többnyire rendszerhiba. Ha a cselekvés nincs rutinba és működési keretbe szervezve, a napi tűzoltás elviszi az energiát, és a tanultak nem épülnek be.
Miért lett a sebesség versenyelőny az AI-korszakban?
Mert a tudás gyorsan hozzáférhető és könnyen másolható. A különbséget az adja, ki tesztel gyorsabban, mér vissza hamarabb, és javít ciklusokban.




.webp)