Túl sok tudás, túl kevés tett – hogyan bénítja meg a „tökéletes megoldás” keresése a magyar KKV-kat?

• A magyar KKV-kat gyakran nem a tudáshiány, hanem a túl sok opció bénítja meg
• A „tökéletes megoldás” keresése sokszor kockázatkerülés - stratégiai köntösben
• Az AI-korszakban a versenyelőny egyre inkább a megvalósítás sebessége
• A megoldás nem motiváció - hanem rendszer, rutin, visszacsatolás
• Kicsi, 14 napos tesztekkel érdemes visszahozni a cselekvést a cég működésébe

‍

Ma már szinte minden tudás elérhető - könyvek, kurzusok, szakértői videók, AI-eszközök, elemzések. Mégis, a magyar KKV-k jelentős részénél nem gyorsulást látunk, hanem megtorpanást. Nem azért, mert a vezetők „nem elég okosak”, hanem mert túl sok opció között próbálnak hibátlan döntést hozni.

A probléma tipikusan nem információhiány - hanem döntési és végrehajtási rendszerhiány. A vállalkozó sokszor pontosan sejti, mi vinne előre, mégis halogat. A „majd ha kész lesz” vagy a „még kell hozzá egy kis kutatás” valójában gyakran a kockázatkerülés kulturális és pszichológiai köntöse.

A tudás–cselekvés paradoxon KKV verzióban

A túl sok információ nem mindig segít - gyakran blokkol. A jelenség klasszikus formája, amikor a vezető:

• még egy tréningre elmegy
• még egy eszközt kipróbál
• még egy árazási modellt átnéz
• még egy stratégiai workshopot összerak

…és közben eltelik 3-6 hónap úgy, hogy valójában semmi nem változott a működésben.

Szakmai szemmel ez nem „lustaság”. Inkább egy rossz döntési környezet - túl sok lehetőség, túl kevés kapaszkodó, és nincs beépítve a vállalkozás működésébe a gyors tesztelés és visszacsatolás ritmusa. Ahol nincs ritmus, ott a „napi rutin” mindig erősebb lesz, mint a tanult elmélet.

A „láthatatlan szocializmus” - amikor a nem-döntés tűnik biztonságosnak

A magyar vállalkozói kultúrában erősen jelen van egy régi minta: ha nem döntök, nem hibázom. Ez a logika rövid távon kényelmes - hosszú távon viszont mozdulatlanná teszi a céget.

Az óvatosság önmagában nem probléma. A gond ott kezdődik, amikor a kockázatkerülés stratégiai álcát kap:

• „Most inkább kivárunk”
• „Majd ha stabilabb lesz a piac”
• „Még kell egy biztosabb terv”
• „Előbb szerezzünk több adatot”

A piac közben nem vár. A versenytárs nem kér engedélyt. A csapat nem lesz motiváltabb attól, hogy később döntünk. A nem-döntés is döntés - csak általában a stagnálás mellett.

Az AI-korszakban a sebesség lett az új valuta

A következő években nem az lesz az előny, hogy ki tud többet - hanem az, hogy ki tud gyorsabban kipróbálni, mérni, javítani. Az AI miatt a tudás egy része „olcsóbb” lett. Amit korábban napokig kutattunk, ma percek alatt összefoglalható.

Ezért érdemes a vállalkozás működését nem csatornákban, hanem rendszerben látni.

A gyorsaság itt nem kapkodást jelent. A gyorsaság azt jelenti:

• van egy világos „következő lépés” definíciód
• van egy két hetes tesztciklusod
• és van egy minimális, de stabil végrehajtási rutinod

A megvalósítás nem motiváció - hanem rendszer

Az ügyfeleimnél azt tapasztaltam, hogy a motivációra épített megoldások ritkán tartanak sokáig. A „mostantól belehúzunk” típusú lendület 1-2 hét alatt elfogy, ha nincs alatta működési keret.

A megvalósítás működési kérdés:

• mit csinálsz hétfő reggel, amikor beüt a káosz
• mit csinálsz, amikor ügyfél tűzoltás van
• mit csinálsz, amikor a csapat visszakérdez, te pedig bizonytalan vagy

Ilyenkor jön képbe a rendszeresítés - például CRM és automatizmusok. Nem azért, mert „szép” meg „profi”, hanem mert leveszi a döntési terhet a válladról, és cselekvést kényszerít ki.

A cél nem a tökéletesség. A cél egy olyan rendszer, ami akkor is működik, amikor nincs kedved - és akkor is, amikor túl sok a feladat.

„Egy új pénzügyi törvény lépett életbe: a világ ma már nem a legokosabbnak, hanem a leggyorsabbnak fizet” – fogalmaz Kasza Tamás. A piacon a lelkes amatőr gyakran lehagyja a tétova zsenit, mert az előbbi lép, hibázik, korrigál, míg az utóbbi a tökéletes pillanatra vár.

Nem a zsenik nyernek, hanem a megvalósítók

A magyar piacon rengeteg jó ötlet van - és meglepően kevés következetes végrehajtás. A versenyelőny gyakran nem ott keletkezik, hogy „jobb stratégiád” van, hanem ott, hogy:

• te tényleg elindítod a kampányt
• te tényleg végigviszed az automatizmust
• te tényleg kimész a piacra ajánlattal
• te tényleg visszaméred és módosítod

Itt jön át igazán, hogy a „tudom mit kellene” és a „meg is csináltam” között nem motiváció a különbség - hanem struktúra.

Mit érdemes most azonnal megtenned?

Ha ez a cikk betalált, akkor valószínűleg nem újabb információra van szükséged, hanem egy kiszámíthatóbb működési ritmusra. Kezdd kicsiben - de kezdd el.

• Válassz ki egyetlen üzleti területet (lead, ajánlatadás, CRM, tartalom, hirdetés)
• Írj le egy 14 napos mini kísérletet, amit tényleg végig tudsz vinni
• Tegyél mellé mérőszámot (nem tökéleteset, csak használhatót)
• Zárd le a 14 napot döntéssel: folytatod, módosítod, vagy elengeded

Ha szeretnél ehhez keretet és visszajelzést, érdemes belépni a Skool közösségembe - ott pont ezekre a „tetté alakítás” témákra adok mintákat, checklistákat és esettapasztalatokat. Ha pedig gyorsabb, személyre szabott megoldást keresel, a konzultáció a legrövidebb út.

‍

Összefoglaló

A tudás ma már nem szűk keresztmetszet. A szűk keresztmetszet az, hogy a vállalkozásodban mennyire van beépítve a döntés és a végrehajtás ritmusa. A „túl sok opció” nem modern luxus - hanem modern csapda, ha nincs alatta rendszer.

Aki most előnyt szerez, nem feltétlenül okosabb. Egyszerűen gyorsabban tesztel, gyorsabban tanul a piacból, és gyorsabban alakítja át a tudást működéssé.

‍