A könyv 8 részből áll. A következő fejezet az első rész első fejezete.

• 1. RÉSZ — Az emberi értelem története

• 1.1 Fejezet: Az élet megjelenése a Földön

A teljes tartalomjegyzéket a könyv oldalán találod meg, ahol még több publikus fejezetet is megtalálsz.

‍

1. RÉSZ — Az emberi értelem története

1.1 Fejezet: Az élet megjelenése a Földön

Ez a könyv az AI-ról szól. De ahhoz, hogy megértsük a kapcsolatunkat ezzel az új technológiával, fontos, hogy megértsük a saját helyzetünket is a világban. Az emberi történelem nemcsak a Föld történetének vékony, alig látható szelete. Bolygónk 4,5 milliárd éves történetéből 10 ezer év az, amit történelemnek hívunk. Ez a kis fragmentum a nagy egésznek mindösszesen a 0,00022%-át teszi ki. Pont olyan arányban, ahogy ez az 1 karakter ebben a könyvben.

Az, amit a történelem órán tanultunk, az mind egy viszonylag stabil klímájú korszakot ölel fel, ahol lehetett gabonát termelni a Föld sok részén, településeket alapítani, és az emberek azt hihették, hogy a környezet nagyjából adott és állandó. Bár a Föld hosszú történetében, több ilyen időszak is volt éghajlati szempontból, mégis, ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a zárvatermők a Mezozoikum végén, a Kréta korszak elején, majd a gabonák ősei szintén ennek a korszaknak a végén jelentek meg, akkor már sokkal árnyaltabb a kép.

Emiatt született meg ez a könyv is, hogy ne egy pillanatképet fessen a mesterséges intelligencia (AI) megjelenéséről, mint sok másik könyv, hanem kontextusba helyezve azt egy olyan gondolkodást indítson el az olvasóban, ami segít egy egyetemleges szemlélettel abban, hogy ha szeretnél, miképp tudsz viszonyulni ehhez. Illetve lehetőségeket, módszereket adjon ahhoz, miképp teheted meg ezt. A könyv végére megérted, hogy valójában ez csak döntés kérdése.

Az élet megjelenését hajlamosak vagyunk egyetlen pillanatként elképzelni. Valami „szikra” történt, és onnantól vannak élőlények. Csakhogy a legtöbb tudományos magyarázat nem így működik, csak mi, halandó emberek szeretnénk leegyszerűsíteni a világot, a saját képünkre. A fizika és a kémia egy ponton olyan feltételeket hoz létre, amelyek mellett egyes molekuláris rendszerek elkezdenek önmagukhoz hasonlót létrehozni. Nem tökéletesen. Nem céllal. Csak ismétlődően. Az ismétlődés során hibák csúsznak be, megindul a mutáció és a természetes szelekció. Ezzel a szemüveggel nézve az élet nem egy pont a térképen, hanem egy átmenet: a nem-élő és az élő között nincs egyetlen éles vonal, inkább egy hosszú, fokozatos elcsúszás van, amit utólag próbálunk kategóriákba szorítani.

Ezt is érdemes megjegyezni, nem csak azért, hogy lássuk, a saját egyéni életünk is milyen nagy kincs és lehetőség - például a bennünk lakó baktériumoknak és mikróbáknak -, hanem mi magunknak is. De azért is, mert ez a minta, fokozatosság, az éles átmenet hiánya, láthatatlansága fontos szempont lehet a későbbiekben, az AI (mesterséges intelligencia) és az AGI (általános mesterséges intelligencia) és a szuper mesterséges intelligencia megjelenése esetén is.

Ezen a ponton fontos leszögezni azt is, amit sokszor elfelejtünk: az élet nemcsak nehezen jött létre, hanem fenntartani is nehéz. A komplexitás és az egyediség különösen drága és sérülékeny tud lenni. Egy egysejtű sokkal könnyebben működik, mint egy komplex szervezet, egy virágos növény, aminek esetleg csak egy beporzója van. Energia, stabil környezet, és idő kell hozzá. Rengeteg idő. A többsejtű élet nem „a következő logikus lépés”, hanem egy olyan ritka, nehezen megugorható állapot, ahol a rendszer már nem egyetlen apró túlélési trükkből áll, hanem egymásra épülő alrendszerekből, amelyek mind sérülékenyek. Ha ez így van, akkor az univerzumban található élet perspektívája rögtön átalakul.

Amikor azt kérdezzük, hogy „ritka-e az élet az univerzumban”, valójában nem áll rendelkezésre elég adat számunkra. Egyetlen biztos mintánk van: a Föld. A többi következtetés inkább logikai játék, statisztikai sejtés, filozófiai intuíció, vagy éppen vágy, hogy ne legyünk egyedül. Vannak olyan új, sokat sejtető eredmények, mint a Bennu kisbolygóról származó a NASA OSIRIS-REx missziója során visszahozott minták, amikben aminosavakat találtak, amik a víz és az oxigén mellett a földi élet alapkövének számítanak. Lehet, hogy az élet valamilyen formában sok helyen elindul. De ezen túlmenően is rengeteg feltétel és véletlen összjátéka kell ahhoz, hogy megjelenjen az, amit életnek hívunk, és még sok ahhoz, hogy értelmes életről, értelemről beszélhessünk. 

Persze az is lehet, hogy sehol máshol nincs az univerzumban értelmes élet, de sokkal valószínűbb az, hogy csak mi nem látjuk, vagy akár az, hogy ők nem akarják, hogy lássuk őket. A Kardasev-skála ezeket a civilizációkat kategorizálja, míg a Drake-egyenlet pedig ezek megbecslésében lehet a segítségünkre. A problémát Fermi paradoxonnak hívják, és ezt a témát mutatja be a Kurzgesagt: Why Alien Life Would be our Doom - The Great Filter (Miért lenne a földönkívüli élet a végzetünk - A Nagy Szűrő) videója is a YouTube-on. 

Hol vannak az idegen életformák? Nos, könnyen lehet, hogy nem a Földön kívül kell keresni őket. Külön könyveket lehetne megtölteni, a marsi vagy akár a Naprendszerben található életre, egykori életekre utaló jelek kapcsán, de érdekes téma az is, ha benézünk a bolygónk felszínének első pár kilométerre alá. Sok helyen találtak már életet, sós tavakban, az óceánmélyi geoterm kürtőkben. Viszont az, hogy mit tartunk életnek és mit tartunk értelmes életnek, rajtunk is múlik. 100 évvel ezelőtt még teljesen máshogy gondolkodtunk a kutyákról, háziállatokról, haszonállatokról. Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai, viszont érdemben alakították ezt a képet. Talán itt érdemes lehet megemlíteni Csányi Vilmos és az általa létrehozott etológiai tanszék munkásságát is. De több más, az elmúlt években publikált eredményből is az derül ki, hogy sok-sok állatfaj komplex jelrendszert használ kommunikációhoz, és hasonló kutatások folynak a fák, növények, gombák jobb megértése céljából is. 

A földtörténeti korok során több nagyobb kihalási hullám is történt. Vannak, amelyek földi kiváltó okokhoz köthetőek és vannak, amelyek Naprendszer működésével vagy éppen a naptevékenységgel hozhatók összefüggésbe, és vannak olyan sejtések is, amelyek Naprendszeren kívüli okokat adnak egy-egy ilyen kataklizmának. Ezek közül egy nagyobb kihalási hullám volt a „Snowball Earth”. A név maga kíméletlenül leíró képet fest arról, hogy mennyire más volt a bolygónk ekkor, és hogy ilyen szélsőséges körülmények között is túl tudott élni az, amit életnek hívunk. Egy-egy ilyen esemény során, a valódi kérdés az, hogy a sokféleség, az ökoszisztémák, a komplex formák milyen áron tudnak, ha tudnak túlélni, és milyen késleltetéssel tudnak regenerálódni. A Föld kiváló petri csésze ilyen szempontból. A Holdunk nagyon különleges, méretét, keringését tekintve hatalmas segítség az élet fenntartásában, de ugyanilyen fontosak a kéreglemezek, azok mozgása, a magnetoszféra, a vizeink, a légkör is.

--------------------------------

A fejezet folytatódik, kérlek add meg a lenti űrlapon keresztül az email címed, amire a könyv többi fejezetét is elküldhetem!

Hasonló, de ellentétes pólusú kihaláshoz vezetett a mindenki számára ismert, a dinoszauruszokat kipusztító, Mexikói-öbölbe csapódó meteorit, és a kevesebbek által ismert szibériai szupervulkán kitörése, ami a Perm-Triász kihalási eseményhez vezetett. Ehhez képest a modern korban számontartott tamborai és a Santorini-i vulkánkitörések eltörpültek. A körülbelül Szibéria teljes területére kiterjedő magmaömlés kb. 2 millió éven át tartott és a földi élet 90%-át pusztította el és a Föld történetének legnagyobb ismert tömeges kihalási eseménye volt. Itt nem arról van szó, hogy néhány ikonikus faj eltűnt, hanem arról, hogy a tengerekben és a szárazföldön is olyan mértékben omlott össze a rendszer, amit nehéz felfogni is. A háttérben nem egyetlen ok állt, hanem több folyamat végzetes összjátéka vezetett ehhez: hosszú és nagy kiterjedésű vulkanizmus, a légköri és az óceánok kémiájának eltolódása, felmelegedés, savasodás, oxigénhiányos tengerek, és olyan további negatív visszacsatolások. A perm vége azért érdekes számunkra, mert megmutatja: a Föld képes hosszú időre élhetetlenné válni, majd újra felépíteni azt, amit életnek hívunk. 

Ezeket a tömeges kihalásokat egyébként érdemes nem „végként”, hanem átrendeződésként értelmezni. A domináns csoportok eltűnnek vagy visszaszorulnak, a periférián lévők hirtelen teret és lehetőséget kapnak, és a rendszer újrarendeződik, -épül. A természet ebben az értelemben nem nosztalgikus. Nem törekszik visszaállítani a régi rendet. A természet opportunista: a megmaradt lehetőségekből épít új rendet.

Ez az a pont, ahol az „élet története” elkezd számunkra kényelmetlenné válni, mert óhatatlanul magunkon, az emberiségen keresztül szemléljük azt. Úgy gondolkodunk magunkról, mint akik egy stabil világban racionálisan döntéseket hoznak. Közben a Föld története arról szól, hogy a stabilitás sokszor csak átmeneti állapot, a „normalitás” pedig egy keskeny folyosó két instabil szakasz között. A saját civilizációnk egyik legnagyobb teljesítménye az volt, hogy ebben a keskeny időfragmentumban létrehoztunk egy második valóságot: szabályokat, intézményeket, városokat, mezőgazdaságot, logisztikát, és végül egy olyan technológiai réteget, ami már nemcsak alkalmazkodik a környezethez, hanem aktívan alakítja is azt, sőt hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy képes felülírni azt.

Ezért gondoltam azt, hogy ebben az első fejezetben, érdemes a mindenki számára valamelyest ismert folyamatokat, történéseket egy kicsit máshogy, másik szűrőn keresztül is megfigyelni. De persze külön öröm az is, hogy nagyon izgalmas harmóniák, metaforák, rímek találhatóak majd ezekre a jelenségekre, gondolatokra a soron következő és majd a mesterséges intelligenciáról szóló fejezetekben is. 

Ha ugyanis nem látjuk ezeket a mintákat, könnyen eshetnénk abba a csapdába, hogy a Homo sapiens története egy a végtelenbe nyúló, örökérvényű, eleve elrendeltetett sikertörténet. Ezzel szemben talán jobb megközelítés, ha úgy szemléljük magunkat és ezeket az éveket, amik múló ajándékok, édes csókok, gyümölcsök, amelyekbe az év egy-egy napján volt módunk beleharapni.

‍

Ha érdekel a könyv többi, letölthető, szabadon olvasható része, kérlek nézd meg a Ki alakít kit? - Emberek maradunk-e az AI korszakban könyv oldalát. Ha szeretnéd megkapni a fejezeteket, kérlek add meg az email címed, amire elküldhetem őket!