Lakatos István befektetései – Bravogroup és Cápák között logika

• Lakatos István erős „rendszer” háttérből jön: disztribúció, infrastruktúra, nagy volumenű működés.
• A Cápák közöttben a skálázhatóságot, marginokat, megtérülést és a modell tisztaságát keresi.
• A befektetéseknél nem csak a termék számít, hanem a működés és a csapat végrehajtási képessége.
• A „vagyon” helyett érdemesebb az értékteremtési mechanikát nézni: tulajdon + dealflow + infrastruktúra.
• KKV-ként a legnagyobb tanulság: ne kampányt építs, hanem rendszert (mérés, CRM, ügyfélút).

Lakatos István a magyar üzleti világ egyik legmarkánsabb alakja, aki a technológiai innováció, a digitalizáció és a stratégiai szemlélet találkozásán építette fel karrierjét. A Bravogroup Holding vezérigazgatójaként olyan vállalatot irányít, amely a mobilkommunikáció és informatikai szolgáltatások egyik legfontosabb hazai szereplője, emellett angyalbefektetőként és a „Cápák között” műsor egyik meghatározó befektetőjeként támogatja a hazai startup ökoszisztémát.

Az utóbbi években a technológiai iparág változásainak egyik fontos elemzője és formálója lett. A vállalkozók körében sokan nemcsak befektetőként, hanem üzleti gondolkodóként tekintenek rá - olyan szakemberként, aki képes rendszerszinten értelmezni egy-egy iparág vagy üzleti modell logikáját.

A 8. évad részeinek összefoglalóját itt tudod elolvasni. A 8. évad befektetéseiről pedig ebben a blogcikkben olvashatsz. Az új cápákról pedig ebben a blogcikkben írtam.

Lakatos István rövid életrajza

Lakatos István fiatalon találta meg helyét az üzleti világban. A 2000-es években alapította meg a Bravogroup Holdingot, amely ma Magyarország egyik legmeghatározóbb technológiai és telekommunikációs vállalata. A cégcsoport olyan nemzetközi márkák kiemelt disztribútora, mint a Samsung vagy az LG, és fontos szereplő az állami és nagyvállalati IT-beszerzésekben is.

Az elmúlt két évtizedben a Bravogroup működése jól mutatta a hazai digitalizációs trendeket: a technológiai fejlesztések, mobilmegoldások és ügyfélélmény-központú rendszerek összeérése vált a csoport meghatározó stratégiai irányává. Az ügyfeleimnél is gyakran látom: amikor a technológiai infrastruktúra és az ügyfélélmény összehangoltan fejlődik, a vállalat sokkal gyorsabban tud reagálni a piaci kihívásokra - éppen ez a dinamika jelenik meg Lakatos cégfilozófiájában is.

A szakember érdeklődése az üzleti technológia mellett a startup ökoszisztéma irányába is kiterjedt. Befektetései között szerepel többek között:

• Miaamor – prémium illatgyertyák és aromaterápiás termékek
• ShowMe – innovatív tech-kiegészítők és okoseszközök
• Hormonmentes.hu – edukációs és női egészséggel foglalkozó platform
• VintageÉvi – fenntartható, újragondolt bútorok

A vállalkozások tematikája jól mutatja, hogy Lakatos figyelme nemcsak a technológiai innovációra, hanem a társadalmi értékteremtésre, a fenntarthatóságra, a női egészségre és a D2C-modellek területére is kiterjedt.

Életkoráról és magánéletéről kevés információ érhető el, vagyonára pedig csak becslések léteznek - több milliárd forintra tehető -, de a nyilvánosság előtt inkább szakmai szerepléseivel van jelen.

Lakatos István üzleti logikája: infrastruktúra, skálázás és befektetői fegyelem KKV-s szemmel

Lakatos István neve a hazai üzleti térben több rétegben jelenik meg egyszerre – technológiai háttér, nagyvállalati kiszolgálás, disztribúció, és ehhez kapcsolódó befektetői aktivitás. A közös nevező nem a „tech” mint címke, hanem a rendszerlogika: hogyan épül fel egy olyan működés, ami stabilan szállít, skálázható, és közben képes új piacokra/termékekre is kinyúlni.

A KKV-k számára ebből nem a „méret” az érdekes, hanem az a gondolkodásmód, ami a döntéseket vezeti: infrastruktúra + ügyfélélmény + megtérülési fegyelem. Ha ez a három összeér, a cég gyorsabban reagál a piaci nyomásra, és kevésbé függ az ad-hoc kampányoktól.

Szakmai háttér: miért fontos a disztribúciós és nagyvállalati működési minta?

A Bravogroup Holding saját kommunikációja alapján a cégcsoport mobil- és okoseszköz disztribúcióban, valamint kereskedelmi/disztribúciós tevékenységben is erős, és kifejezetten nagy volumenű, partneri kiszolgálásra optimalizált működést ír le.

Ez a háttér azért érdekes, mert a disztribúció tipikusan „hibát nem tűrő” műfaj: készlet, logisztika, árazás, partnerkezelés, ügyfélélmény – mind rendszerként viselkedik. A KKV-knál ugyanez kicsiben is igaz: ha a működés és az ügyfélút nincs összehangolva, a növekedés drága lesz (PPC-ben, időben, csapatban).

Hol helyezkedik el a hazai üzleti térben?

Lakatos István a nyilvános profilok alapján a Bravogroup Holding vezérigazgatójaként és társtulajdonosaként van jelen.
A pozíciója ebből adódóan egyszerre iparági (tech/kereskedelem/disztribúció) és befektetői – és ez a kombináció adja azt a kapcsolati és operatív „előnyt”, amit sok klasszikus angyalbefektető nem feltétlenül tud.

KKV-s tanulság – ha te is több lábon állsz (szolgáltatás + termék + webshop + B2B), akkor érdemes egy szinttel feljebb nézni: mi az a közös infrastruktúra, ami minden üzletágat olcsóbban és gyorsabban működtet?

A Cápák között: képernyőn is látható rendszer-szemlélet

Az RTL tartalmai alapján Lakatos István már 2023-ban megjelent a műsor környezetében, és a sajtóhírek szerint később is a befektetői kör része lett.
A karaktere ebből a nézőpontból nem „szórakoztató elem”, hanem egy döntési stílus: skálázhatóság, megtérülés, árazás, margin, versenyelőny – és az, hogy a vállalkozó mennyire érti a saját számait.

Ez a KKV-knál is a leggyakoribb töréspont: jó termék, sok munka, de nincs tiszta modell – és ezért a növekedés vagy elakad, vagy túl drágává válik. Ha szeretnél ehhez egy átfogó keretet, a rendszerlogikát jól kiegészíti a digitális marketing oldal, mert csatornák és mérés oldalról is segít összerakni a növekedést.

Befektetések: miről szól a „portfólió” valójában?

A róla szóló üzleti összefoglalók és cikkek alapján a befektetések egy része D2C- és márkaépítési logikával is leírható (nem csak „hard tech”), és a műsorban is látszik, hogy bizonyos esetekben nagyobb összegeket is hajlandó kockáztatni – például nyilvánosságot kapott, amikor a ShowMe kapcsán nagyobb ajánlatról írtak.

A gyakorlati tanulság: a befektető nem „ötletekbe” szeret beleszeretni, hanem olyan cégekbe, ahol

• van értékajánlat, amit a piac igazol
• van modell, amit számokkal le lehet írni
• van végrehajtás és működés, ami skálázható

Ha ezt a logikát a saját cégedre alkalmazod, az első nyereség sokszor nem a több bevétel – hanem a tisztább döntések.

Vagyona: mit lehet biztosan állítani, és mit nem érdemes találgatni?

A „vagyon” kérdésnél érdemes óvatosnak lenni. A nyilvánosságban tipikusan becslések keringenek, de ezek ritkán transzparensek módszertanban, és a magánvagyon pontos összege jellemzően nem publikus.

Ami viszont tényszerűen megfogható – és KKV-ként hasznosabb is – az a vagyonszerzés logikája:

• tulajdonosi pozíció egy működő cégcsoportban (vezetői felelősséggel)
• befektetői szerep és dealflow (műsor + iparági jelenlét)
• infrastruktúra és piaci hozzáférés, ami a befektetett cégek értékét is tudja növelni (nem csak pénzzel)

Ha ezt átfordítjuk a saját vállalkozásodra: a „vagyon” a KKV-ban legtöbbször nem bankszámla-egyenleg, hanem rendszer – ami képes újra és újra profitot termelni.

Üzleti filozófia: 3 pillér, amit KKV-ként is át tudsz venni

• Technológiai minimum, nem technológiai máz
  A digitalizáció akkor ér valamit, ha integrálható, mérhető és csökkenti a működési költséget. Emiatt is kritikus a CRM-szemlélet: nem szoftver, hanem folyamat. Ehhez jó kiindulópont a HubSpot CRM oldal.
• Hosszú távú értékteremtés
  Nem minden üzlet jó üzlet – csak az, ami 6–12–24 hónap múlva is értelmezhető marad (piac, margin, csapat, csatornák).
• Ügyfélközpontú működés
  Az ügyfélélmény itt nem kreatív fogalom, hanem megtartási és hatékonysági eszköz: kevesebb lemorzsolódás, magasabb kosárérték, jobb ajánlás.

Miért nehéz szétválasztani az érdekeltségeket? Mert ez egy tudatos „infrastruktúra-előny”

A Bravogroup-típusú háttér és a befektetések között természetes átfedések lehetnek – kapcsolatok, logisztika, tech-tudás, operatív támogatás. A KKV-k szempontjából ez a lényeg: ha van egy stabil alap-infrastruktúrád, akkor több üzleti irányt is tudsz olcsóbban tesztelni.

Ha szeretnél egy hasonló „rendszerlogikájú” példát megnézni esettanulmányban, jó kapcsolódó olvasmány a Cápák között befektetések a 8. évadban, mert a döntési minták és a tipikus hibák jól kirajzolódnak benne.

A cikk végi Instagram poszt is kapcsolódik ehhez – és érdemes belenézni a kapcsolódó YouTube videóba is, mert ott sokkal jobban átjön, hogyan gondolkodik egy befektető a számokról, kockázatról és skálázásról.

5 tipp, amit ma is használni tudsz

• Írd le egy mondatban a céged modelljét: kinek, mit, mennyiért, milyen csatornán, milyen marzson adsz el.
• Válassz 3 KPI-t, ami tényleg skálázást mér: bruttó árrés, CAC, LTV (és nézd hetente).
• Készíts egy „működési minimum” listát: mi az, aminek akkor is mennie kell, ha nő a forgalom (kiszolgálás, logisztika, support).
• Kezeld az ügyfélélményt megtartásként: legyen mérhető utánkövetésed CRM-ben.
• Ne külön csatornákat optimalizálj, hanem rendszert: ajánlat – landing – mérés – CRM – visszacsatolás.

Összefoglaló

Lakatos István történetének KKV-s tanulsága nem az, hogy „techben erős”, hanem az, hogy a növekedést infrastruktúrából és fegyelemből vezeti le: skálázhatóság, margin, megtérülés, és egy működés, ami elbírja a volumen növekedését.

Ha ezt átülteted a saját cégedbe, gyorsan kiderül, hol szivárog a pénz és az idő: a tisztázatlan modellben, a mérés hiányában vagy a CRM nélküli utánkövetésben. És amikor ezeket helyreteszed, a marketing is „olcsóbb” lesz – mert nem csak forgalmat hoz, hanem kiszámítható növekedést.

‍