Nők vs férfiak AI-használatban | 📕Ki alakit kit? könyv az AI-ról

A könyv 6 fejezetből áll. Ez az 4. fejezet: Ki alakít kit? 8. rész: Így AI-ozunk mi, magyarok

A teljes tartalomjegyzéket a könyv oldalán találod meg, ahol még több publikus fejezetbe is beleolvashatsz.

A könyvet itt tudod előrendelni.‍

‍

2025 elején épp egy külföldi kutatás eredményeit olvastam, ekkor fogalmazódott meg bennem az igény és a felismerés, hogy miért nincsenek hazai kutatások az AI-jal kapcsolatban. Először ennek az állításnak néztem utána, de nem találtam nagyobb mintás, mélyebb kutatást, így elhatároztam, hogy készítek egyet saját magam. Két jó barátomat is megkérdeztem, mi a véleményük erről, illetve a szakmai, kommunikációs, PR- feladatokban is kértem a segítségüket. Így készült el az első kutatás, és több mint 1000 kitöltővel ma is talán a legnagyobb mintás kutatások közé tartozik. Itt még az alábbiakra kerestem a választ: Kik használják az AI-t? Milyen korosztályokban, milyen munkakörökben, milyen cégtípusoknál jelenik meg először? A kérdés akkor még részben az volt, hogy ez az új technológia belépett-e már a hétköznapi munkavégzésbe.

A kutatás eredményei letölthetők a könyv belső borítóján található QR-kód segítségével. 2025-ben a WMN.hu, a Kreativ.hu, a MediaFuture.hu és több nagyobb hazai portál cikkezett róla, 2026-ban pedig számos szakmai oldal mellett a 24.hu, a HVG és a Femina is írt erről. 

Egy évvel később megismételtem a kutatást. Ezúttal azonban már egészen más kérdéseket tettem fel, mert azt láttam, hogy egy év alatt is sokat változott a helyzet. A 2026-os kutatás, amelyet több mint 700-an töltöttek ki, már sokkal inkább azt vizsgálta, hogy az AI milyen hatással van a mindennapjainkra, legyen szó munkáról vagy éppen a magánéletünkről. 

2026-ban a válaszadók 77,8%-a legalább egy AI-eszközt használ naponta. A ChatGPT még mindig a legnépszerűbb platform, a válaszadók 53,2%-a naponta használja munka- vagy magánéleti jellegű kérdésekben. 

Egy új technológiánál mindig van egy pont, amikor a többség már alapvetésként tekint rá és használja. Ez talán még nem jött el az AI esetében, még hozzáfűzzük, hogy a ChatGPT-t kérdeztük, vagy az AI-jal dolgoztunk, de ahogy kikoptak ezek a szavak a mozijegyvásárlás, foglalás, rendelés mellől, úgy fognak kikopni itt is, csak a változás sebessége most gyorsabb. 

Az összesített adatok alapján a válaszadók körülbelül 45%-a heti legalább 2 órát spórol AI-jal, nagyjából minden harmadik válaszadó heti 6 óránál is többet, míg 12%-uk több, mint 10 órát. Látható, hogy egy olyan produktivitást támogató eszköz van karnyújtásnyira tőlünk, ami akár 20-25%-kal is segíthet minket a hatékonyság növelésében. A civilizációs változások ritkán következnek be egy csapásra, ez most is így van. A folyamat fokozatosan történik, bár a sebessége talán minden korábbinál gyorsabb, hiszen soha egyetlen megoldást nem használtak olyan hamar 1 milliárdnyian, mint az OpenAI ChatGPT-jét (2026. Májusi adat).

A produktivitás kérdése nem választható el az érettségtől. A kutatás alapján a válaszadók – több más dimenziót megvizsgálva – jól mérik fel az AI-használati érettségüket. Ezt az érettségi különbséget jól mutatják a fejlettebb funkcióhasználati adatok is. Feladatautomatizálási megoldásokat vagy automatikus összefoglalókat 47%-uk készít. CustomGPT-ket, Gemseket 22%-uk használ. Agentet 15%, saját vagy lokális modellt 9% jelölt meg a válaszaiban. Eközben a válaszadók 22%-a nem használ semmilyen hasonló, komplexebb megoldást. 

A kutatás egyik legfontosabb dimenziója véleményem szerint a nemi különbségek megjelenése és azok beemelése a közbeszédbe, vitákba. Biztosan van és lesz is különbség a két nem között ebben is, agy minden másban is, hiszen nem vagyunk egyformák, azonban az önbizalom, a hozzáférés, a kísérletezés, a munkahelyi vagy a digitalizációs különbségek és a fejlettebb funkciók használata együtt már olyan mintázatot rajzol ki, amellyel érdemes lehet foglalkozni, akár nemzetgazdasági szinten is. 

A férfi válaszadók 53%-a haladó vagy szakértői szintű AI-magabiztosságot jelölt meg, míg a nőknél ez az arány 22%. A kezdő vagy alapszintű besorolást a férfiaknál 18%, a nőknél 40% választotta. A költési adatok – hogy ki mennyit költ a különböző AI-eszközökre – szintén látványos különbséget mutatnak: a férfiak átlagos havi AI-költése 17 815 Ft, a nőké 5 697 Ft. A medián férfi költés 10 000 Ft, a nőknél 0 Ft. Az ügynök funkciókat használók 76,4%-a férfi és 23,6%-a nő (további részletek a kutatás letölthető anyagában). Így nyílik tovább a digitális olló az AI-korszakban a férfiak és nők között. Ha valaki magabiztosabbnak érzi magát, többet kísérletezik, többet költ eszközökre, hamarabb nyúl fejlettebb funkciókhoz, akkor nagyobb eséllyel jut el oda, hogy az AI-t nem esetilegalkalmi segítségként, hanem folyamat szinten használja munkafolyamat-szintű erőforrásként használja. Ha ebben tartós különbségek alakulnak ki, akkor az AI nem csökkenti, pont hogy hanem akár növelheti is a meglévő szakmai és jövedelmi különbségeket.

A céges világ közben kényelmetlen helyzetben találja magát. A válaszadók körülbelül 73%-a érzi úgy, hogy a munkahelye teljesen vagy inkább támogatja az AI-használatot. Ez elsőre remek adat, hiszen nem tiltják, nem tesznek úgy, mintha nem létezne, csakhogy a válaszadók mindössze 41%-a kapott teljes vagy rövid AI-képzést vagy tájékoztatót a munkahelyén.

A cégméret szerinti különbség is beszédes. Az 50–249 fős vállalatoknál a válaszadók körülbelül 65%-a kapott valamilyen oktatást, míg a 2–49 fős cégeknél ez az arány már csak 44%. Ez érthető is: a nagyobb szervezeteknél több erőforrás van képzésre, a megfelelés biztosítására, jogi és IT-keretre. A kisebb cégek ugyanakkor sokszor gyorsabban, rugalmasabban és bátrabban próbálnak ki új eszközöket. A kockázat éppen ebből fakad: ahol a használat gyors, ott nem biztos, hogy a szabályozás és a képzés is lépést tud vele tartani.

Az adatbiztonság ennél is kényesebb kérdés, hiszen az AI esetében a felhasználó sokszor nem egyszerű eszközként tekint rá, hanem olyan felületként, amellyel gondolatokat, terveket és döntési dilemmákat oszthat meg. A kutatásban 409 fő jelölte meg, hogy használ nyilvános, általános céges információt AI-használat során, 253 fő személyes, de nem érzékeny információt, 130 fő bizalmas céges adatot, 114 fő pedig személyes érzékeny adatot. Látszik, hogy a használat sok helyen gyorsabban halad, mint a szabályozás vagy a képzés, ám az, hogy önmagában érzékeny adatokat használunk, még nem ördögtől való. Az ilyen jellegű adatokat megadók, jellemzően több időt spórolnak meg az AI-nak köszönhetően. Ami igazán számít, hogy tisztában legyünk azzal, milyen adatokat, hogyan használunk és osztunk meg a különféle platformokkal.

Az AI esetében ugyanakkor nem lenne szerencsés megismételni azt a hibát, amelyet a közösségi média esetében elkövettünk. Ott is előbb lelkesedtünk, és csak később vált általánosan elfogadottá, hogy a figyelemgazdaság mit tesz a mentális egészségünkkel, a politikai nyilvánossággal és vagy a valóságérzékelésünkkel. Az AI-nál a tét talán még nagyobb. ‍

(...) 

A rész folytatása a könyvben található.

A könyvet itt tudod előrendelni.‍

Ha érdekel a könyv többi, letölthető, szabadon olvasható része, kérlek nézd meg a Ki alakít kit? - Emberek maradunk-e az AI korszakban könyv oldalát. Ha szeretnéd megkapni a fejezeteket, kérlek add meg az email címed, amire elküldhetem őket!